Család- és Gyermekjóléti Szolgálat

Család- és Gyermekjóléti Szolgálat feladatai

1. Tájékoztatás
A család- és gyermekjóléti szolgálat tájékoztatja
a) a szülőt, illetve – ha azt a gyermek védelme szükségessé teszi önállóan, a törvényes képviselő tudomása nélkül is, fejlettségétől függően – az ítélőképessége birtokában lévő gyermeket mindazon jogokról, támogatásokról és ellátásokról, amelyek összefüggésben állnak a gyermek testi, lelki egészségének biztosításával, családban történő nevelkedésének, vagy a gyermek számára szükséges védelem biztosításának elősegítésével,
b) a válsághelyzetben lévő várandós anyát az őt, illetve a magzatot megillető jogokról, támogatásokról és ellátásokról,
c) a születendő gyermeke felnevelését nem vállaló, válsághelyzetben lévő várandós anyát a nyílt és a titkos örökbefogadás lehetőségéről, joghatásairól, valamint a nyílt örökbefogadást elősegítő közhasznú szervezetek, illetve a nyílt örökbefogadást elősegítő és a titkos örökbefogadást előkészítő területi gyermekvédelmi szakszolgálatok tevékenységéről és elérhetőségéről, és
d) az örökbefogadó szülőt az örökbefogadás utánkövetése körében igénybe vehető szolgáltatásról, és segíti az utánkövetést végző szervezet felkeresését.

2. Szociális segítőmunka – Családgondozás
A család- és gyermekjóléti szolgálat a szociális segítőmunka keretében
a) segíti az igénybe vevőket a családban jelentkező működési zavarok ellensúlyozásában, a családban élő gyermek gondozásában, ellátásának megszervezésében,
b) az igénybe vevő szükségleteinek kielégítése, problémájának megoldása, céljai elérése érdekében számba veszi és mozgósítja az igénybe vevő saját és környezetében jelentkező erőforrásait, továbbá azokat a szolgáltatásokat, amelyek bevonhatók a célok elérésébe, újabb problémák megelőzésébe,
c) koordinálja az esetkezelésben közreműködő szakemberek, valamint a közvetített ellátásban, szolgáltatásban dolgozók együttműködését,
d) az eset szerinti aktuális probléma megoldásában érintett összes szakember és a család- és gyermekjóléti központ bevonásával, a közös problémadefiniálás, a vállalt feladatok tisztázása, a segítő folyamat együttes megtervezése érdekében esetmegbeszélést, illetve – az előbbiek mellett – a család problémában, illetve a megoldásában érintett tagjainak, a lehetséges támaszt jelentő személyeknek, továbbá korától, érettségétől függően az érintett gyermeknek a részvételével esetkonferenciát szervez,
e) a szolgáltatást igénybe vevő személy, család, illetve gyermek és szülő (törvényes képviselő) közreműködésével szükség szerint, de legalább hathavonta értékeli az esetkezelés eredményességét, és
f) közreműködik a válsághelyzetben lévő várandós anya problémáinak rendezésében.
A szociális segítőmunka során valamennyi család esetében legalább havi három személyes találkozást kell megszervezni és dokumentálni.

2.1. Gondozást igénylő, gyermekjóléti szociális segítő munka
A gyermekjóléti szociális segítő munka során olyan segítő kapcsolatot kell létrehozni, mely a gyerek kedvezőtlen helyzetét oly módon változtatja meg, hogy az a gyerek fejlődése szempontjából legalább elfogadható legyen.
Feltétele:
– A gyerek (család) önként, vagy a jelzőrendszer valamely tagjának, illetve bárki másnak a javaslatára jelentkezik a gyermekjóléti szolgálatban, vagy a jelzőrendszer valamely tagjának írásos jelzése alapján kezdeményezett megkeresésre nyitottan reagál. (Ebben az értelemben ide tartozik az a kapcsolat-felvételi mód is, amikor más szolgáltatás, vagy ellátás igénybevétele során válik szükségessé a gyermekjóléti szociális segítő munka igénybevételének szükségessége.)
– A gyerek, illetve a család kéri, vagy elfogadja a segítséget.
– A gyerek (család) a gyermekjólét szolgálatról való tájékoztatás meghallgatása után nyilatkozik annak megtörténtéről
– Az adott családban találunk olyan problémát, gondot, amely a gyerekkel kapcsolatos, vagy közvetlenül hat rá, s amely a gyermekjóléti szolgálat kompetenciájába tartozik, vagy amelynek megoldásában a gyermekjóléti szolgálat segíthet.

Gondozási terv készítése
A gyerekkel, családdal közös tervkészítés, amely egyfajta felelősségvállalás a segítők és a családtagok részéről.
Esetkonferencia
A gyermekjóléti szolgáltatás során esetkonferenciát abban az esetben kezdeményez a szolgálat családsegítő munkatársa, ha a gyermekkel, családdal több szakember foglalkozik, s több mindenki közös együttműködésének összehangolása szükséges a gondok enyhítéséhez, megszüntetéséhez.
Az esetkonferenciát a szolgálat családsegítője hívja össze. A megbeszélést lehetőleg az esetkezelésben nem érintett szakember (esetmenedzser) vezeti. Az ő feladata a megbeszélés mederben tartása, annak elérése, hogy a megbeszélés végére megállapodás szülessen, vagy az esetlegesen eltérő álláspontok tisztázódjanak, egyértelművé váljanak.
Az esetkonferenciáról mindig készül írásos emlékeztető. Az emlékeztetőt lehetőség szerint olyan személy írja, akinek az esetkonferencia során kizárólag ez a feladata. Az elkészült emlékeztetőt minden, az esetkonferencián részt vevő személy megkapja.

A gondozási folyamat lezárása, átalakulása
Tudni kell a gondozási folyamatot a megfelelő időben lezárni. Amikor a gondozási tervben megfogalmazott problémák rendeződnek, a segítő folyamatot le kell zárni.
Tájékoztatni kell a gyereket, családot arról, hogy új probléma jelentkezése, vagy a most kezelt probléma újrajelentkezése esetén a segítő szakember nyitott újra együttműködni a gyerekkel, családdal.
A család további egészséges működésének fenntartása érdekében fontos, hogy a gyerek, család értse és megértse, kinek mi volt a szerepe a gondok megoldódásában, csökkenésében.
Lehetséges az is, hogy a gondozási folyamat azért fejeződik be, mert a család elköltözik, vagy a gyerek másfajta ellátásban fog részesülni. Ezekben a helyzetekben az eset átadásáról, illetve továbbküldéséről a gyereket (családot) részletesen tájékoztatni kell.

2.2. Gondozást igénylő, családsegítés keretében végzett szociális segítő munka
A családsegítés keretében végzett szociális segítő munka a szociális vagy mentálhigiénés problémák illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára- az okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás. Ezen feladatain túl a családsegítés speciális feladatokat is ellát:
 Munkavállalási tanácsadást nyújt
 Hátralékkezelési tanácsadás nyújt
 Csoportokkal végzett szociális munkát folytat

Jellemző problématerületek a kerületi lakosok körében:

 Megélhetési problémák
 Foglalkoztatással, munkavégzéssel kapcsolatos problémák
 Lakhatással kapcsolatos problémák
 Kapcsolati problémák – mentálhigiénés problémák

3. Szervezési feladatok
A család- és gyermekjóléti szolgálat az ellátásokhoz, szolgáltatásokhoz való hozzájutás érdekében
a) folyamatosan figyelemmel kíséri az érintett személyt, illetve családot veszélyeztető körülményeket és a veszélyeztetett személy, illetve család szolgáltatások és ellátások iránti szükségleteit,
b) a más személy, illetve szervezet által nyújtott szolgáltatások, ellátások közvetítése érdekében együttműködik a területén található szolgáltatókkal, segítséget nyújt a szolgáltatások, ellátások igénylésében,
c) a válsághelyzetben lévő várandós anyát segíti a támogatásokhoz, ellátásokhoz, szükség esetén a családok átmeneti otthonában igénybe vehető ellátáshoz való hozzájutásban, és
d) segíti a gyermeket, illetve a családját az átmeneti gondozáshoz való hozzájutásban, az átmeneti gondozást szükségessé tevő okok megszüntetésében, illetve elősegíti a gyermek mielőbbi hazakerülését.
A család- és gyermekjóléti szolgálat a családban jelentkező nevelési problémák és hiányosságok káros hatásainak enyhítése céljából olyan szabadidős és közösségi programokat szervez, amelyek megszervezése, vagy az azokon való részvétel a rossz szociális helyzetben lévő szülőnek aránytalan nehézséget okozna, és kezdeményezi a köznevelési intézményeknél, az ifjúsággal foglalkozó szociális és kulturális intézményeknél, valamint az egyházi és a civil szervezeteknél az a) pont szerinti programok megszervezését.

4. Hivatalos ügyintézés
A hivatalos ügyek intézésében való közreműködés körében a család- és gyermekjóléti szolgálat
a) segítséget nyújt a szolgáltatást igénybe vevők ügyeinek hatékony intézéséhez,
b) tájékoztatást nyújt az igénybe vehető jogi képviselet lehetőségéről,
c) a gyámhivatal, valamint a család- és gyermekjóléti központ felkérésére a gyermekvédelmi nyilvántartás megfelelő adatlapját kitöltve környezettanulmányt készít, és
d) a gyámhivatal felkérésére a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Gyer.) 47/A. § (6) bekezdése alapján tájékoztatást nyújt az örökbefogadott gyermek fejlődéséről, körülményeiről és a családba való beilleszkedéséről.

Ha a család- és gyermekjóléti szolgálat a család- és gyermekjóléti központ szakmai támogatását igényli, vagy a család- és gyermekjóléti központ feladatkörébe tartozó szolgáltatás, intézkedés szükségessége merül fel, esetmegbeszélést kezdeményez.
A gyermeket fenyegető közvetlen és súlyos veszély esetén a család- és gyermekjóléti szolgálat haladéktalanul, a család- és gyermekjóléti központ értesítése mellett, közvetlenül tesz javaslatot a hatóság intézkedésére.